Tiszagyulaháza, Kossuth utca 73.

+36 52/391-990

ÜDVÖZÖLJÜK

TISZAGYULAHÁZA

HONLAPJÁN

KELLEMES BÖNGÉSZÉST!

          Minden ember életében vannak mérföldkövek, jeles napok: családosok számára ilyen a házasságkötés vagy a gyermekek, unokák születésének napja, a lelkipásztor életében a papszentelés napja. Miért kedvesek és szépek e napok? Azért, mert beragyogja õket a szeretet. A jegyesek szeretetbõl kötik össze életüket, s az õ élet- és szeretetközösségüknek áldott gyümölcse a gyermek; a lelkipásztor esetében a meghívott megtapasztalja Isten szíveket csordultig betöltõ szeretetét, meghallja hívását, s odaadja életét Istennek és Egyházának.
         Az Újszövetség így ír a papi hivatásról: „Minden fõpapot az emberek közül választanak, és az emberekért rendelnek az Istennel kapcsolatos dolgokban, hogy Isten elé vigye ügyeiket... Erre a tisztségre senki sem választja önmagát, hanem Isten hív.” (Zsid 5,1. 4) Azaz Istené az elsõ lépés, Õ szólít emberek, események által, szívünkön keresztül, s a kiválasztott - aki az emberek közül való erõsségével és gyöngeségével együtt - igent mond. A pap hivatása, hogy híd legyen Isten és ember, ég és föld között. Katolikus egyházunkban a papot atyának is nevezik, mert ott áll Isten családjában, az Egyházban az emberek mellett bölcsõtõl a koporsóig: a gyermekeket kereszteli, a jegyesek szeretetére kéri Isten áldását, a betegeket vigasztalja, az elhunytakért imádkozik, hirdeti Isten Igéjét és a szentségek által közvetíti az Úr kegyelmét.
         1991-ben, 25 esztendõvel ezelõtt részesültem a papszentelés kegyelmében. 25 esztendõ. Negyedszázad. Nem sok egy nemzet életében, de egy ember életében jelentõs idõ. A 25 éves házasok ezüstlakodalmukat ünneplik, a lelkipásztor ezüstmisét tart. A fiatalember érett felnõtté lett, sok mindent megtapasztalt, átélt, örömöket, gondokat, de megmarad a szeretet és hûség. Ahogy Sík Sándor fogalmazza „Misék” címû versében:
„Ezüstmise, férfiak ünnepe!
Eljárt az élet forró közepe,
Sürög az ember, korhamvazta fõvel,
A munkából is ima lesz idõvel.
Haszontalan szolgák vagyunk:
A szerelembõl megmaradt a hûség;
Ezüst hajakkal Téged szomjazunk,