Tiszagyulaháza, Kossuth utca 73.

+36 52/391-990

ÜDVÖZÖLJÜK

TISZAGYULAHÁZA

HONLAPJÁN

KELLEMES BÖNGÉSZÉST!

Tisztelt olvasók!

A mai cikkben szeretném egy kicsit - a rabló halakon belül - a falánk csukára terelni a szót. Most van itt az ideje, hogy ezt a ragadozó halat megpróbáljuk megfogni. Nekem eddig ez a hal igazán izgalmas horgászatot biztosított. Miért? Mert ez a hal képes a legapróbb kis takarásból villámgyorsan a csali után vetni magát, a falánkságáról nem is beszélve. Ha ennek a halnak a csalizását és fogásának mikéntjét teljességében le szeretném írni, az egy könyvben sem férne el. De azért azt mondom minden kezdõ és haladó horgásznak, ezt a halat és horgászatát nem szabad kihagyni. Van, aki szeret egy helyben megpihenni, és a csendben egy kicsit lenyugodni. Õk kishallal próbálkozzanak. Vannak akik sportosabbak, õk elindulnak a vízparton és több helyet bejárva, keresgélve mû csalival vadásznak e halra. Hogy melyik az eredményesebb, azon vitatkozhatnánk. Inkább mélyedjünk el egy kicsit e halfaj ismeretében.

Gondolták volna, hogy már a legapróbb, centi körüli csuka is lesbõl támad a zsákmányára, úgy mint a nagyok? Pedig így van, csak egyéves kora után válik kizárólagos halevõvé, de akkor aztán a kannibalizmustól sem riad vissza. Az édes vizekben a csuka a táplálkozási  lánc utolsó láncszeme. Megfelel a ragadozó életmódnak: hosszú a termete, hatalmas a szája. Mérete lehetõvé teszi az aránylag nagy zsákmány megragadását és lenyelését, a mell-, hát- és farok úszók elhelyezkedése pedig az ugrásszerû, gyors mozgást a vízben és a zsákmány gyors megragadását. Egyéves kora elõtt nagyrészt gerinctelenekkel táplálkozik. Kezdetben az árvaszúnyog lárvákat pusztítja, majd a vízben élõ lárvákra tér át. Ezek közül is a szitakötõ lárvák és kérész félék teszik ki az étrendjének zömét. 6-10cm-es korától kezd halat enni. A megfigyelések szerint a folyóvízi csukák késõbb élnek ezzel a lehetõséggel. 50 cm-es csukát is megfigyeltek, hogy ízelt lábút fogyasztott. Ezek a csukák a testméretük egynegyedének megfelelõ nagyságú sügéreket, keszegeket fogyasztanak. Többnyire a kifogott nagy csukák gyomrában nincs semmi. Ez ezért érdekes, mert a nagyméretû csuka kishalakra nem pazarolja erejét, csak a testtömegéhez megfelelõ táplálék halat részesíti elõnyben. A csalihal vagy mûcsali kiválasztásánál érdemes ezt szem elõtt tartani. Az én tapasztalatom az, legalábbis a Királyéren, hogy a mûcsalit vezetve, rengeteg csuka a part közelében lép akcióba. Ezért olyan partszakaszt szoktam választani a dobáshoz, ahol a csalit egészen a partig ki lehet vezetni. És ha ne agyj isten nagyobb csuka akad a horogra, a kifárasztást érdemes úgy végezni, hogy a hal maradjon a mélyebb vízben, míg ki nem fárad. Ezt azért tanácsolom, mert volt már olyan "csukavesztésem", hogy közvetlen a parton kezdett olyan vad forgásba, ahol a nádat ,sást vagy az ott élõ növényt feltekerve, a damil elszakadt és a csuka elmenekült.

Az élõ kis hal feltûzésének két módját emelném ki. Van, aki csak egy helyen rögzíti a halat hármas horoggal. Ez lehet az orrában, ez a módszer azért jó, mert a kishal sokáig él, és a rabló is a fej felõl kezdi bevenni a szájába. Sajnos a kishal mozgása nem az igazi, kevés a rávágás, fõleg folyó vízen, mert a kishal beáll a folyás irányába és nem mozdul. Van aki a hátúszó után teszi a horgot a csaliba, úgy, hogy a gerinc ne sérüljön. Ez lényegesen jobb, a csalihal mozgása is jobb, és kapás is hamarabb jelentkezik. A felszín és fenék közeli horgászatnál változó, hogy melyik a jobb, nekem a felszínhez közeli jobban bejön, fõleg ha a csalihalat sikerül úgy rögzíteni, hogy az néha a felszínen fröcsköljön is. Ez messzirõl odacsalja a ragadozót. Ha azt mondom, hogy mûcsali annyi van, mint a tenger,  nem mondok nagyot. Mind színben, mind formában, mind méretben. Kinek -kinek pénztárcája és megítélése szerint. Nekem a viszonylag gyors mozgású, felszínhez közel vezetett mûcsalik a nyerõk. Egy szónak is száz a vége, itt az idõ a rablózásra. Bármelyik formáját is válassza, remélem izgalmas horgászat és zsákmány nélkül senki nem marad. 

* * * * *

Plusz egy vicc:
Két ponty beszélget a Balatonban:
- Tegnap este, amikor hazamentem, egy angolnával találtam együtt a feleségemet.
- És mit mondtál neki?
- Ugyan mit mondtam volna? Egy szót sem tudok angolul.

Kovács Attila

<<vissza