Tiszagyulaháza, Kossuth utca 73.

+36 52/391-990

ÜDVÖZÖLJÜK

TISZAGYULAHÁZA

HONLAPJÁN

KELLEMES BÖNGÉSZÉST!

Tisztelt Olvasók!

Üdvözöljük az olvasókat. Immár júniusba léptünk, amit méltán nevezhetünk nyárnak. Az elmúlt napok szeszélyes idõjárása, nem csak az embereknek nem kedvezett, de még az állatoknak  sem. Gondoljunk csak itt a házi állatokra, mert nem egy kutya van, amelyik fél a mennydörgéstõl és a villámlástól.

Eltelt a tavasz kikeltek a fácáncsibék. Több tyúkot is láttunk már vezetgetve a csibéit. A fácáncsibék pedig kikelésük után pár nappal már repülni is tudnak, így tudnak elmenekülni a ragadozók illetve  veszély elõl.

A fácántyúk fészekalja 12-18 tojásból áll, ha a fészek megsemmisül (kaszálás, aratás, stb) akkor sarjú fészket rak, ami 6-8 tojásból áll és azt költi ki, ha sikerül!
A fácán párzási idõszakát Dürgésnek hívja a vadásznyelv  március közepén kezdõdik és 6-8 hétig tart. Párzási idõszakban laza kapcsolatban élnek.

Egy kakasra 4-6 tyúkot számítunk.  24 nap alatt kelnek ki a fácáncsibék és azonnal követik az anyjukat. Sajnos kevés fácánt látni manapság  "fel gallyazva"  azaz a fák bokrok gallyain ülve, esténkén és éjszaka. Ezzel is megmenekülve ismételten csak a ragadozóktól!!

A tavaszi nyúlfiak is már süldõnyiek több alkalommal találkozunk a szántóföldön tavasszal boronáláskor kicsi nyúllal, amit persze igyekszünk megkímélni a borona fogaitól. Sokszor még olyan kicsik hogy el sem nagyon  tudnak szaladni  a szántás buckáin. Ilyenkor kiszállunk a traktorból és  ha sikerül megfognunk elvisszük egy biztonságos helyre reménykedve, hogy nem jön oda vissza ahol az élõhelye van ahol az anyja ott hagyta, mivel nap közben nem tartózkodik vele csak szoptatáskor mert azzal a ragadozók figyelmét hívná fel a nyúlfi  hollétére. A párzási idõszakukat bagzásnak hívják, általában március-áprilisra esik. A nõstény évente 2-3-szor ellik,  és általában 2-3 nyúlfiat vet. Az utódok a szabadban születnek, és nem egy föld alatti üregben, mint az üregi nyúlnál. Eltérnek abban is, hogy már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni.

Természetes védekezésük  a kisnyulaknak az, hogy nincs szaguk, ezzel becsapva a ravazdiakat akik ettõl nehezebben találják meg õket.

Érdekessége a nyulaknak hogy akár 1 árokparton képesek leélni az életüket elég nekik  egy 200 méteres sáv, tehát arról szó sem lehet, hogy önszántából neki indul vándorolni kilométereket. Nyúl befogáskor sem érdemes 1 km-nél hosszabb hajtást szervezni  mert visszafordul és kiszalad a hajtók közül. Ilyen hajtásokon egyébként elõre kifeszített hálókba terelik  bele a nyulakat és abba belegabalyodva aztán megfogják.

Bizony június derekán már a róka kölykök is kibújtak a kotorékokból, Anyjuk nappal nem tartózkodik velük csak szoptatáskor,mert "lerágják" a kölykök és amúgy is élelmet keres, mert a kölykök folyton éhesek. Ilyenkor még a tojás héj is finom falat neki.  Nem által a falvak, települések baromfi udvarait megdézsmálni. Jussanak csak eszünkbe a sokak  által ismert Vuk kalandjai  .Nem utolsó sorban, hogy az õzet is említsem amit elõzõ két témakörünkben átfogóan taglaltunk, világra jöttek a gidák május vége felé, aki  a határban jártas láthat is õzgidát az anyjával.

Ezzel a képpel búcsúzunk.

Üdvözlettel:

Ifj. Megyesi Elemér 
és 
Megyesi Ákos Ármin

<< vissza