Tisztelt olvasók!
Ebben az évben egy párszor leírtam, hogy nem egy szokványos év, amit készülünk a hátunk mögött hagyni. Mikor ezt a cikket írom, ismételten olyan történik a kedvenc folyónkkal ,ami nem szokványos, karácsony elõtt árvízi védekezést kell csinálni.
Itt szeretnék emlékeztetni egy szomorú évfordulóra, ami a Tiszát érintette, februárban lesz tíz éve a cián szennyezésnek, a biológusok esküsznek rá, hogy micsoda helyreállíthatatlan károkat okozott a cián. Nem tagadom biztosan igazuk van, de ha megnézzük ezt az évet, azt látjuk, hogy megfelelõ idõben kint lévõ víz, megfelelõ szaporodó hely, megfelelõ idõ és mekkora hal szaporulat volt, és emellett a Tisza haleltartó ereje szinte megduplázódott.
Ízelítõt kaphattunk a régi idõk halbõségébõl. Lehet, hogy nagyok voltak a károk, és nem mindig ilyen nagy vizet szeretnénk,de ha már van duzzasztónk akkor azt megfelelõen használhatnánk. Ezzel nem csak a horgászok álma válna valóra, hanem a gazdaságot is támogatná. Na de nem szeretnék itt az év végén keseregni. Jelen helyzetben horgászatra csak a tavak jöhetnek szóba, igaz a keményebb idõ beálltával ez a lehetõség is egyre csökken, de remélem az árhullám hamar levonul és ezzel lehetõséget ad arra hogy még ebben az évben birtokba vegyük a Tisza partot, és megfogjuk a tél halát, ami nem más mint a menyhal. Azután elérkezik az idõ, amikor lassan megint nem a horgászat lesz a jellemzõ, hanem a felszerelések karbantartása, vagy egy igazi halászlé fõzés.
Nemrégiben egy páran érdeklõdtek hogy egy igazi halászlé receptet nem tudok- e. Egy igazi szakács véleményét érzem hitelesnek, miszerint a jó halászlé titka a friss hal, makói hagyma, és igazi házi paprika. A többi csak egyéni ízlés kérdése. De álljon itt, hogyan készítem én a halászlét? A halat szeretem teljesen felhasználni, több fajta halból az igazi, a keszeg, kárász, törpeharcsa filézés nélkül, a nemesebb halakat megtisztítás után filézni szoktam, ami azt jelenti hogy a fejet eltávolítom, hasában található ikrát nem sózva félre teszem, majd a gerincet kiveszem illetve a bordákat is levágom, az így keletkezett színhúst besózom (hidegen óra- másfél óra) és félre teszem. A többit alapélnek oda lehet tenni ami a következõképpen állítom össze: minden kiló halhoz 1 db nagy fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 15- 20 dkg paprika, 1 db paradicsom, és indításnak szép húsos szalonna. Szalonna pirítás után a paprikát megfonnyasztom, majd hozzáteszem a hagymát, fonnyasztás, foghagyma bele, 10 dkg házi pirospaprika, finoman megfuttatva és vizet rá, kilogrammonként 1.3 l vízzel öntöm fel. Ezt lobogó tûzön forralom amíg a csontról le nem jön a hús. Mikor ez megtörtént én át szoktam passzírozni szûrön. Mikor ezt elvégeztem a leszûrt levet visszateszem a tûzre, a filét bele a lébe, ez kb. tíz perc, de a lébõl kiveszek annyit hogy az ikrát külön meg fõzzem, ha megvagyok, kész a halászlé. A belsõséget külön tálalom. Persze ez egy az ezer verzió közül, ezt meg lehet spékelni kifõzött tésztával. Jó étvágyat hozzá!
És ha megengedik, egy pici humorral kívánok mindenkinek békés ünnepeket és boldog új évet!
A horgász kifog egy kövér pontyot.
- Hazaviszlek vacsorára! - örül meg neki.
- Fogyózom, feleli a ponty, menjünk inkább moziba!
* * * * *
A szõke nõ és a barátja elmegy horgászni. Bérelnek horgászfelszerelést, egy motorcsónakot és kiváltják a napijegyet. Egész nap ülnek a csónakban, de összesen egy kis keszeget sikerül fogniuk. Megszólal a barát:
- A francba, ez a nyamvadt kis keszeg 20 000 forintunkba került!
Mire a barátnõ:
- Juj, még szerencse, hogy csak egyet fogtunk belõle!
* * * * *
Egy részeg éjfél után becsönget a gyógyszertárba. Van piócájuk? - kérdi. Van, feleli álmosan a gyógyszerész. Akkor tegyék vízbe, mert különben megdöglik.
Kovács Attila