Tisztelt olvasók!
Tudjuk, hogy az idõjárás mennyire összefügg a horgászattal. Hogy ezt miért említem? Sajnos azért, mert az elmúlt idõszak úgy alakult, mintha valaki a klíma bealítójánál játszadozna, a következményeket meg látjuk: az egyik héten kora tavasszal nyár van, a következõ héten meg késõ õsz. Szóval aki horgászni akar kösse fel azt a bizonyost. Ami a halakat illeti túl vagyunk a keszegek elsõ ivásain. Most ha a természet hagyja a harcsákon és pontyokon van a sor.
A harcsára íváskor is lehet horgászni, ezzel kivételt képez a nemes halak sorában. Igaz itt szigorúan veszik a méret korlátozást, ami a megtartható méretre vonatkozik. Ez pedig a következõ : a szaporodási idõn kívül 50 cm, szaporodási idõ alatt 80 cm, a tilalmi ideje pedig május 3-tól június 15-ig terjed. A harcsát a következõ nevekkel illetik : folyami harcsa, szürkeharcsa, lesõ harcsa, pumaharcsa, sárgaharcsa, Pozsár harcsa Az európai harcsa nyáron májustól júliusig ívik, ebben az idõszakban ténylegesen páros életet élnek, mindent párosan csinálnak. Kedvezõtlen idõjárás esetén ez az idõszak eltolódhat. Az ívó helyeket akkor keresik fel a harcsák, ha a víz hõmérséklete tartósan elérte 20-22 Celsius-fokot. Az ikra lerakásánál elõnyben részesítik a part menti dús növényzetû helyeket, különösen kedvelik a vízbedõlt fákat, és gyökereket. Az ívó helyeket a párok megtisztítják. Az ikrák átmérõje 1,5-2,0 milliméter, méretük a kikelésig jelentõsen növekszik. Kezdetben az ikra ragacsos, erõsen tapad a gyökerekhez szilárd csomókba. A fejlõdés során csökken az ikrák ragacsossága, igen érzékenyek ebben a stádiumban, különösen a mechanikai sérülésekre. Ha a vízfenékre ilyenkor lehullnak, akkor elpusztulnak. Az ikrából az ivadék 23-25 Celsius-fokos vízben 2,5-3 nap alatt kel ki. A kis harcsalárvák kezdetben fényérzékenyek. Menekülnek a fénysugár elõl, egészen az elsõ táplálék felvételi napig (kb. 7-10 nap). A harcsa késõbb is igényli a búvóhelyet. A szaporulat kezdeti veszteségei igen nagyok. A harcsa az elsõ életév végére 15-20, a második év végére 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget. A további testsúlygyarapodás erõsen függ a harcsa életterétõl. Régebbi beszámolók szerint az európai harcsa maximális testhosszúságát 3-5 méterben, maximális súlyát 200-300 kilogrammban adják meg Ha e nemes halakból valaki zsákmányol sok finomságot készíthet belõle. Egy ötlet a sok közül a harcsa paprikás Aprítsunk finomra hagymát, kockázzunk fel a füstölt szalonnát, majd paprikát és paradicsomot is. A tésztát fõzzük meg al dente (nem fõzzük szét, hanem fogroppanósra, általában 20 percig fõzik a tésztát a háziasszonyok, de ezt 5-10 perces mûveletre redukáljuk le folyamatos kóstolással, ez tésztától függ).
A füstölt szalonna kockákat pörcösre sütjük, majd leszûrjük. A halat besózzuk, majd lisztbe forgatás után hirtelen megsütjük a visszamaradt szalonnazsírban minden oldalán. A halat kivesszük, és egy kis zsír hozzáadásával pörköltalapot készítünk. Amint elkészült a pörköltalap, ebbe visszahelyezzük a harcsaszeleteket. Rázogatva vagy óvatosan meg-megforgatva pároljuk (20-25 perc). Amikor kész a tészta, egy kevés tejföllel összekeverjük, tetejére szórjunk túrót és a szalonna kisült pörcét. A halszeleteket kiemeljük óvatosan a pörköltszaftból, majd tejfölösen behabarjuk, és a halat visszahelyezve készre forraljuk (5 perc). Ízlésesen tálaljuk. Forrón, azonnal. Hozzávalók 2 személyre: 40 dkg harcsafilé (4 szelet) só,bors, pirospaprika, liszt az elõsütéshez és a habaráshoz,1 paprika,1 paradicsom,1 fej vöröshagyma, 5 dl tejföl,1 gerezd fokhagyma, 25 dkg csuszatészta vagy fodros nagykocka, 20 dkg füstölt szalonna, 50 dkg túró.
Kovács Attila