Tisztelt olvasók!
A cikk készítésekor ismét ember hónaphoz érkeztünk, amirõl a természet nem igen vesz tudomást, legalábbis a felületesen figyelõ ember szerint. A nappalok még keményen a nyarat idézik ,de az éjszakák már kõ keményen kabátosak. A mögöttünk maradt nyári horgászszezon ismét újat mutatott, a tavalyi bõ vizû és rohanó Tiszához képest a idei lassan cammogó, tiszta vizet kínált. Ilyenkor az egyik felem zokog a másik felem pedig vidul, pergetõ felem azért sir, mert a rabló halak nem igen foghatók woblerrel ,csak nagy rábeszélésre, viszont a békés halak horgászata a lassú vízen igen szépen kivitelezhetõ. Mint említettem itt van bõven mivel kísérletezni, mivel ilyen hosszú idõ, ami alkalmas a tiszai pontyok ritkítására, ritkán adatik meg.
Tavaly nem is igen kísérleteztem, most volt idõ, hogy kipróbáljam a horgászatban másutt már jól bevált technikákat. Mire merészelek gondolni? A pelletekre. De mit is takar ez a kifejezés…. olyan etetõ és horogra való termék, aminek szinte megszámlálhatatlan változata van színben, ízben, oldódó hatásban, keménységben, lebegõ vagy fenéken nyugvó, próbálom a fõbb jelezõket felsorolni ,de lehet, hogy még így is kimarad valami. Mennyivel könnyebb dolga van a mellettem író kollégának, hogy melyik puskát vigye vagy sörétes vagy golyós. Itt a bõség zavarával küszködhetünk.
Sajnos a halak étvágya szerint nem volt olyan, amivel azt tudtam volna mondani, hogy na ez tuti és ezzel bármikor hal fogható. Igaz ismerni kell az idevonatkozó technikát, mint fûzõ tû és rögzítési mód egyike a szilikon gumi, a kísérletek felemásra sikerültek. Volt is hal meg nem is. Ugyanis amikorra a pelletet sikerült úgy összeállítani, hogy az találkozott a halak ízlésével ,úgy felmelegedett a víz, hogy már csak paprikát kellett volna a Tiszába keverni és kész lett volna a halászlé. Ez a tény viszont ismét átrendezte a kísérletezést, mivel a halak, azaz a pontyok nagy bandákba rendezõdve egy-egy akadóhoz rendezõdtek, és bõséges etetés hatására sem mindig voltak hajlandók onnan kimozdulni. Ha a horgász úgy gondolta, hogy na majd én megmutatom, hogy úgyis ki jössz onnan te ponty, na ennél a verziónál a hal nevetett, a horgász pedig legfeljebb idegesen tördelhette a kezét. Szóval be kell vallani, hogy a Tisza a meleg vízben annyi ennivalót (zooplanktont) adott a halaknak, azaz a pontyoknak, hogy nem igen voltak kíváncsiak az én újításomra. De ugye mi történik a meleg vízben, gondolkozz horgász, (azaz én) hát a halak emésztése felgyorsul, és van egy hal, ami ilyenkor ebben a rekkenõ hõségben hozzá kezd falni, ez nem más mint az amur, és ez a hal szinte csak ilyenkor fogható.
Nagy lendülettel újból etetetés és egy pici reménykedés. Érdekes, hogy a nagyobb hal ugye mindig a leggyengébb felszerelést pécézi ki, így történt ez egy hatos amurnál is, 18-as damil, 10-es horog, és tépjed a hajad bolond horgász … ha van hajad. De van amikor akad egy pici szerencse és a jó szerelék kitart, és ilyenkor igazi a siker, ez a hatos amur végül meg is lett . Szóval ember hónap, ilyenkor kezdõdik a szívemhez közel álló süllõzés, csukázás ,azaz a rablók kezdenek ráébredni, idén is lesz tél, és ilyenkor neki enni azaz zabálni kell. Tehát még nem kell a pecát a helyére tenni, lehet készülõdni az õszi rablóhalak fogásához.
Egy pici vidámság a végén :
Egy férfi horgászik és kifogja az aranyhalat. Megszólal az aranyhal:
- Ha visszadobsz, teljesítem a kívánságodat.
Visszadobja.
- Na mi a kívánságod?
- Tudod, vannak ezek a földrészek. Afrikát át kéne rakni Ausztrália helyére, Európát oda, ahol most Amerika van, az Antarktiszt meg...
- Állj, állj, ez nagyon bonyolult, ezt nem tudom megcsinálni! Nem kívánnál valami mást?
- Rendben, akkor szeretném megérteni a nõk gondolkodásmódját!
Az aranyhal gondolkozik, gondolkozik, majd megszólal:
- Na figyelj... hogy is volt ez azokkal a földrészekkel?
Kovács Attila