Megjött a tavasz!
Tisztelt Olvasók!
Megint mögöttünk van egy hónap és ha lassan is, de csak beköszönt a jobb idõ, ami nem csak nekünk embereknek, hanem a vadállománynak is kedvez. Mostani számunkban úgy, mint a vadászatban is az õzbakvadászatra készülünk.
"Itt a tavasz, itt van újra" jutott eszembe ez a mondat a minap és szerintem már mindenki nagyon várta ezt az évszakot, teszem hozzá hogy a vadász emberek szeretik a telet. Jómagam is mivel a társas apróvadvadászatok ilyenkor vannak na meg a téli les vadászatokat élményét sem lehet említés nélkül hagyni.
A tavasz eljövetelével körül kell járni a határt (már amennyire lehet) és számot kell vetünk arról hogy kik és mik estek áldozatul a télnek, gondolok itt arra hogy a hó elolvadása után elõbukkanó elpusztult vad ,vagy a kár a megrongálódott vad etetõk, vad lesek felmérése javítása, tisztítása.
Ilyenkor már figyelgetni kell az õzbakok hollétét és azt hogy milyen "kaliberû" bakokra lehet számítani ebben az idényben. Tudni kell hogy az õzek télen úgynevezett rudlik-ban járnak ez azt takarja hogy õsz végén összeverõdve csoportosan élnek táplálkoznak stb. Majd március vége felé a bakok megkezdik a territórium választást. Az üzekedés pedig július vége augusztusra tehetõ A territóriumot minden évben újra választják a bakok, de természetesen a korosabb bakok mindig próbálják a korábbi területüket megtartani mindaddig míg egy erõsebb fiatal bak el nem zavarja. A területet szagmirigyeivel megjelöli. A bak agancsot visel melyet az õzbak vadászatra(április 15-tõl) letisztít. Az agancsot õsszel elhullatja majd ujjat növeszt amelyet egy tápláló szövet vesz körbe ezt nevezik úgy hogy barka és ezt tisztítja le fiatal hajtásokon ágakon. A jó bak korábban tisztít és korábban foglal territóriumot, a fiatalabb bakok sokszor még április elején is barkában vannak. Az agancs és a szarv között az a különbség hogy az agancs évente lehullik majd újra nõ a szarv pedig egy életen át nõ és nem esik le!
A szaporodás különlegessége hogy az üzekedés után a megtermékenyített petesejt megáll a fejlõdében és "elraktározódik", nyugvó állapotba kerül egészen a decemberi napfordulóig és csak utána fojtatja fejlõdését. Emiatt az õz 10 hónapig vemhes pedig valójában csak 6 hónapig hordja a magzatot. Ennek oka valószínûleg az hogy az újszülött gida ne télen november decemberben hanem a jóval kedvezõbb tavaszi idõszakban szülessen. Az ellés hamar lezajlik és a gidák egy hét múlva már követik az anyukat. Az õznél szinte mindig ikerellés van azaz két gidája születik. Biztosan sokan láttak már kis gidát és aki fogott is az tudja hogy sírása olyan mint a gyereké vagy még rosszabb.
A szõrzetük májustól októberig "õzbarna" télen vastagabb szürkésbarna, most váltanak pontosan szõrzetet.
Nem kevesebb figyelmet kell fordítanunk a szõrmés és szárnyas kártevõkre sem.
A minden területen megtalálható szõrmés kártevõk között elsõ helyen áll a róka. Ismerjük a kotorékokat, a téli apróvadvadászatokon az elejtett és az elhibázott, vagy egérutat nyert ravaszdik számát. A rókák párzását koslatásnak hívja a vadász nyelv , ami december közepétõl indul és február végéig tart. A szuka rókák április elsõ heteiben fialnak általában olyan 5-6 kölyköt.
Nem akarjuk a szõrmés és szárnyas kártevõket végképp kiirtani, hanem az a cél, hogy számukat elviselhetõ mértékûre csökkentsük arra az idõszakra, amikor a nyúl fial, az õz gidák kicsik, vagy a fácán- és fogolytyúk kotlik, majd csibéket nevel.
Köszönjük megtisztelõ figyelmüket és reméljük a következõ hónapban is elolvassák cikkünket.
Üdvözlettel: Megyesi Ákos Ármin és Megyesi Elemér