Tisztelt Olvasók !
A napok ilyenkor telnek a leglassabban, mikor az ember várná a tavaszt és a horgász szezon indulását s közben olyan hideg és hó jön, ami igen csak lehûti az embert, hát még a horgászt. Na de azért néha próbálja az ember kiszakítani magát a jó meleg szobából a tv elõl. Nem lehet azt mondani, hogy a Tisza part tele lenne horgásszal, de azt sem mondhatom, hogy csak egyedül vagyok olyan õrült, hogy metszõ szélben hó szálingózás közepette a kapást lesem a bot végén.
Higgyék el, az a kis kint lét is nagyon jó amit a Tisza parton vagy éppen a tó parton tud tölteni az ember. Igaz nagy eredményt, nagy fogást nem várhatunk, de ha van egy kis mozdítás a bot végén és azt hal okozta, az igen csak megbizsergeti az embert. Február elején megpezsgette a horgász ember szívét a horgász egyesületünk, mivel a sajószögedi tóba tavi pisztrángot telepítettek, és utána érdemes lett volna filmezni, mert a tó part megtelt olyan pecásokkal, akiknek nem számított hogy hideg van, köd van.
Mire is biztassam a társakat? Nem feladni a reményt, mert akármelyik horgász magazint vesszük elõ, arra biztatnak, hogy van remény a fogásra. Mivel ilyen hideg van még tart a menyhal szezon, akiknek lent van a csónak azok akár a márnát is próbálhatják A márna egyik olyan nemes halfajunk, amely évközben szinte teljesen eltûnik a horgászok elõl. Fõként a kitartó, õsszel, késõ õsszel, sõt télen is szerencsét próbáló horgászokat jutalmazza kapásaival. Ez nem jelenti azt, hogy nyáron nem lehet márnát fogni! De ennek reális esélye a legmelegebb hónapokban igen kicsi. A márna ekkor a legnagyobb sodrásból, a meder közepérõl nemigen merészkedik a partközelbe, vagy pedig egyszerûen mire eljutna a felcsalizott horgunkhoz, valamilyen mohóbb keszegféle megelõzi az óvatos "nagyvadat".
A legfontosabb kérdés, hogy hol kell keresni? Azok a nyáron és õsszel bevált jó dévéres helyek, amelyeket ráadásul már kellõen kiismertünk, nagy valószínûség szerint a márnának is megfelelnek. Az én Tiszai helyeimet sem úgy különböztetem meg, hogy ez kizárólag dévért, a másik pedig csak márnát ad. Ahol nyáron és kora õsszel a dévérek jöttek, ugyanott késõ õsszel és tél elején nagy jászokat és márnákat lehet fogni. Ez a természet rendje.
A következõ létfontosságú kérdés, hogy mi az a csalogatóanyag, amellyel felkelthetjük a márna érdeklõdését? Több évnyi kísérletezés és sok-sok próba után rá kellett döbbennem, ha a víz hõmérséklete 10 Celsius-fok alá süllyed, már nagyon kevés dolog izgatja fel hõn áhított halainkat. Majdnem ki lehet jelenteni, hogy nincs értelme etetõanyagot bedobni a folyóvízbe!
No de akkor mivel csaljuk horgászhelyünk közelébe a halakat? Fõként élõ anyaggal! Ez nagymennyiségû csontkukacot jelent. Ezt garantáltan megeszik még a hideg vízben is! Na de vannak már isteni új csalik mint Van Den Eynde Carp pellet normál halas és strawberry (földieper) ízesítésû változatai. Mindezt kaviccsal megnehezítve, csontiragasztó porral kõkeményen megragasztva lehet a kívánt helyre betenni. Hogy érdemes-e ezt kipróbálni? Aki szereti az olyan halat, aki az utolsó erejét is bele adja a szabadulás érdekében, és míg kint nincs a vízbõl addig nem az enyém, annak igen.
És egy kis vidámság a végén.
Két horgász beszélget:
- Tegnap olyan kitûnõ horgászhelyet találtam, hogy csak a vödröt kellet belemerítenem a vízbe, és máris tele volt hallal! - dicsekszik az egyik.
Az semmi! - legyint a másik. - Én olyan helyen voltam, ahol elõbb el kellett zavarnom a halakat, hogy vizet meríthessek...
Kovács Attila